Muzsi rendet rak

A helyzet az, hogy szétcsúszott a program, nagyon. Viszont költözünk, Svájcba, ami nagy lépés, így tartani a rendszert nehéz is lett volna, de tudom, ez nem kifogás. Ami jó hozadéka van a dolognak, hogy nagyon nagyon sokat szelektáltam, ami rossz, hogy még nagyon sok van (lenne) hátra. A ruhák nagy részét bevette a helyi turis, a többi ment adományba. A gyerekcuccoktól szabadulni nem tudok, elég olcsón adom, de kutyának sem kell, uborkaszezon van, ettől el vagyok kenődve, egyelőre marad minden a házban, majd lesz valami alapon. Az biztos, hogy nagyon válogatott minimálcuccot viszünk. Talán könyebben boldogulok majd ott így. Nehéz lesz viszont, mert - nem lesz takarítónőm - főzni kell az egész családra minden nap, mert a suliban-oviban nincs étkeztetés. - nincs mélyhűtő, nem tudom továbbvinni az eddigi fagyasztóba főzős rendszert (persze aztán lehet, hogy veszünk inkább egy mélyhűtőt :)) - sokkal többet lesznek a gyerekek otthon, mint eddig. Emiatt sokkal jobban kell szervezzem a ...

Ezért is nem írok, nem jutok odáig sem, hoyg kinyissam a mappámat. Amit sikerül, megcsinálok, de túl sok minden nem. Nem tudom, miért, nem lógázoma lábam, az tuti.

Volt itt mélypont, aztán egy hét iskolaszünet, amit kiegészített anyósom jelenléte, vagyis elvileg jobban ráértem volna, de mégsem, mert rohangáltam, és olyan dolgokat csináltam, amit nem tudok olyankor megcsinálni, ha nincs itt senki. Például falat festettem és falmatricát ragasztottam. Úgyhogy semmiféle napi rutin és egyebek nem ment, csak úgy csináltam, ahogy sikerült. Most valahogy olyan nagy megkönnyebbüléssel indítottam a hetet, hogy lehet a megszokások, a menetrend szerint menni. Talán újra rend lesz. Közben csináljuk a fürdőt, új mosdókagylót szerelünk fel, nagy a felfordulás, de szép lesz, így ma megyek az Ikeába egy padot venni. Rakodtam egy kupisasztalon, a felgyűlt és félig kiolvasott újságokat kihordtam a fürdőbe, sokszor úgyis ott olvasok (khmmmm), végig kell menni rajtuk és megnézni, mit olvastam el, és mit nem. Mert az szokott lenni, hogy belekezdek valamibe, valahol elől van, és valaki más meg elrakja, és így tele vagyok félig kiolvasott lapokkal :) Cél kitépkedni a l...

Ezt vettem ma a jövő évre, beleszerettem, nem tudtam otthagyni. Elképesztően szépséges, napi bontású, elől mágnessel záródik. Nézzetek körül a gyártó oldalán , milyen szépségek vannak még - nemcsak naptárak, hanem jegyzetfüzetek is pl...

Na, csak semmi 15 perc, ma ünnep van, pasim van, ő terelgeti a népet, én szanálok. Sokszor 15 perceket. Főleg papíráru van a kiszemelt dobozban. Alig valamit kell belőle megtartani. Ami kincset találtam: a férjem eredeti születési anyakönyvi kivonata. A házassági anyakönyvink. Izé :) Azért jó érzés :)

Komolyan nem tudom, mit rontok el, vagy miért nem megy? Ha egész nap itthon vagyunk, és nem csinálok semmi extrát, akkor ok, belefér szépen a program. De ha el kell menni valahova (vö. torna), vagy netalántán főzök, akkor annyi, nem csinálom meg még a rutint sem. Pedig most már szinte alig "lógok" a neten, meg hát amúgy is, óránként egy negyed órát magunkra kéne fordítani. Hát lótúrót. Egyik nap le fogok mindent írni, hogy mikor mit, hátha meglátjátok benne a turpisságot. Tegnap főztem az aprónak, pontosabban sütöttem, sütőtököt, répát, almát. Közben mostam, reggeli romokat takarítottam el, napi 15 perc szanálásra nem került sor, fél 12-kor turmixoltam, ebédeltettem, én ettem egy fél ebédet, majd elmentem a lányokért, majd hazajöttünk és én tovább turmixoltam, tettem be a mélyhűtőbe a kaját. Aztán 2-kor leléptünk tornára, 5-re megjöttünk, és akkor nem volt kedvem már semmihez. Elfáradtam, tudtam, 6-tól kezdődik az esti műszak, 1 órám van, vagy pihenek, vagy őrült mód megprób...

Előfizettem, bár óvatosan egy _másik_ e-mail-címre, nem arra, amit amúgy használok. Hátha valami műhelytitkokat megtudok. Hát, van mit szelektálni, de azért tök jó, hogy jönnek a napi feladatok... Pl tegnapra ki volt adva az ukáz, hogy fürdőszobai szemetest kipucolni. Igenis, értettem, igaz, csak ma csináltam meg ;)