Muzsi rendet rak

Hogy pozitívumot is írjak, mi az, ami megy? - menüírás, heti 2x bevásárlás, ritkán fordul elő, hogy jujj nincs itthon valami! - napi ebédfőzés, az embernek is. A család egészségesen, változatosan táplálkozik. - heti 1 nagy, 1 kicsi mosás, a ruhák hajtogatása, elpakolása - heti 1 vasalás - csekkeket gyűjtöm, időben befizetem - napi 15 perc torna So-so kategória - konyha rendben tartása. Sok a napi kettő mosogatógép menet, a képződő kupi és kosz. De azért már van hely a konyhapulton, és nem ragad állandóan. - takarítás: nem mindig jutok időben a végére. Valószínű túl igényes vagyok, de nem szeretnék lejjebb adni... - rend: sokkal nagyobb rend van, mint korábban, de azért még mindig ciki, ha valaki csak úgy beesik. mondjuk koszos bugyit már nem talál a földön, ez is valami :D Nem megy: - zónázás beiktatása, egyszerűen nem jut rá a nap végén időm - lehet, ezzel kéne kezdeni? - táska, kocsi, és papírok közti rend. kampányszerűen esek neki

Folyamatosan készülök agyban, hogy visszatérjek a programhoz, napersze, nem mindenben, de a declutter, a napi hotspotozás jó lenne. A zónázás sem fér valahogy soha bele, most arra jutottam, hogy ha a fene fenét eszik is, legalább 15 percet rászánok naponta, bár a hosszú listámat látva ez nagyon kevés. De több a semminél. Csak egy baj van: mindig elfelejtem :( Úgy utálom az egészet, hogy ügyesen törlök mindent az agyamból, ááá. Ettől függetlenül összességében azt kell mondjam, hogy jelentős a különbség a magyarországi és az itteni lét között. A különbség eredete az elhozott cuccok mennyiségében keresendő, nemigen van felesleges vacak! Nem mondom, hogy rend van, de az otthonihoz képest igen. A takarítás azért mindig megy, a koszt nem bírom elviselni.

A helyzet az, hogy szétcsúszott a program, nagyon. Viszont költözünk, Svájcba, ami nagy lépés, így tartani a rendszert nehéz is lett volna, de tudom, ez nem kifogás. Ami jó hozadéka van a dolognak, hogy nagyon nagyon sokat szelektáltam, ami rossz, hogy még nagyon sok van (lenne) hátra. A ruhák nagy részét bevette a helyi turis, a többi ment adományba. A gyerekcuccoktól szabadulni nem tudok, elég olcsón adom, de kutyának sem kell, uborkaszezon van, ettől el vagyok kenődve, egyelőre marad minden a házban, majd lesz valami alapon. Az biztos, hogy nagyon válogatott minimálcuccot viszünk. Talán könyebben boldogulok majd ott így. Nehéz lesz viszont, mert - nem lesz takarítónőm - főzni kell az egész családra minden nap, mert a suliban-oviban nincs étkeztetés. - nincs mélyhűtő, nem tudom továbbvinni az eddigi fagyasztóba főzős rendszert (persze aztán lehet, hogy veszünk inkább egy mélyhűtőt :)) - sokkal többet lesznek a gyerekek otthon, mint eddig. Emiatt sokkal jobban kell szervezzem a ...

Ezért is nem írok, nem jutok odáig sem, hoyg kinyissam a mappámat. Amit sikerül, megcsinálok, de túl sok minden nem. Nem tudom, miért, nem lógázoma lábam, az tuti.

Volt itt mélypont, aztán egy hét iskolaszünet, amit kiegészített anyósom jelenléte, vagyis elvileg jobban ráértem volna, de mégsem, mert rohangáltam, és olyan dolgokat csináltam, amit nem tudok olyankor megcsinálni, ha nincs itt senki. Például falat festettem és falmatricát ragasztottam. Úgyhogy semmiféle napi rutin és egyebek nem ment, csak úgy csináltam, ahogy sikerült. Most valahogy olyan nagy megkönnyebbüléssel indítottam a hetet, hogy lehet a megszokások, a menetrend szerint menni. Talán újra rend lesz. Közben csináljuk a fürdőt, új mosdókagylót szerelünk fel, nagy a felfordulás, de szép lesz, így ma megyek az Ikeába egy padot venni. Rakodtam egy kupisasztalon, a felgyűlt és félig kiolvasott újságokat kihordtam a fürdőbe, sokszor úgyis ott olvasok (khmmmm), végig kell menni rajtuk és megnézni, mit olvastam el, és mit nem. Mert az szokott lenni, hogy belekezdek valamibe, valahol elől van, és valaki más meg elrakja, és így tele vagyok félig kiolvasott lapokkal :) Cél kitépkedni a l...

Komolyan nem tudom, mit rontok el, vagy miért nem megy? Ha egész nap itthon vagyunk, és nem csinálok semmi extrát, akkor ok, belefér szépen a program. De ha el kell menni valahova (vö. torna), vagy netalántán főzök, akkor annyi, nem csinálom meg még a rutint sem. Pedig most már szinte alig "lógok" a neten, meg hát amúgy is, óránként egy negyed órát magunkra kéne fordítani. Hát lótúrót. Egyik nap le fogok mindent írni, hogy mikor mit, hátha meglátjátok benne a turpisságot. Tegnap főztem az aprónak, pontosabban sütöttem, sütőtököt, répát, almát. Közben mostam, reggeli romokat takarítottam el, napi 15 perc szanálásra nem került sor, fél 12-kor turmixoltam, ebédeltettem, én ettem egy fél ebédet, majd elmentem a lányokért, majd hazajöttünk és én tovább turmixoltam, tettem be a mélyhűtőbe a kaját. Aztán 2-kor leléptünk tornára, 5-re megjöttünk, és akkor nem volt kedvem már semmihez. Elfáradtam, tudtam, 6-tól kezdődik az esti műszak, 1 órám van, vagy pihenek, vagy őrült mód megprób...