A fontos és a nem fontos...
Az ADD-seknél alapvető probléma, hogy nem tudnak priorizálni. Minden fontos. Emiatt tudunk elterelődni és emiatt nagyon nehéz véghezvinni valamit. Elindulok a konyhába kávét főzni (fontos nem? nekem mindenképp). Taposok a morzsákon, marha idegesítő. Fel kéne seperni. Fontos, nem? Megkeresem a seprűt. Meglátom Dórit, aki még mindig egy szál semmiben bohóckodik a szobájában, elkésik az oviból! Fontos ráadogatni a ruhákat, nem? Oké, fel van öltözve. De én mit is csináltam??? Kb így zajlik minden. És persze, nabumm, ha nem sepertem össze vagy ittam kávét. De dolgozni így veszélyes. Megígérem, hogy MOST RÖGTÖN küldök egy levelet, ilyen-olyan infóval. Levelező megnyit, jé, kaptam egy érdekes levelet. Elolvasom, van benne egy link, azt is megnézem. Tutimindjártküldöm elmaradt. És sosem jut többé eszembe. Vagy hajnali 4-kor, 3 hét múlva. Hogyénmekkoraegybunkóvagyok.... Erre van a szervezett teendő lista. Első verzióban készítettem havi, heti tervet, ami azon van, arra kell koncentrálni, slus...