Egy Geek lennék?

>> 2014. november 22., szombat

Most, hogy belemásztam ebbe az egész hogyan szervezzük meg az életünket témába, találok új dolgokat, a tervezős népeknek persze alap. Van egy GTD-nek rövidített metódus (Getting Things Done- csináljuk meg a dolgokat), ami egy könyvben van leírva (google-zzatok :P). Nem tudom, hogy a 43 mappa módszer is a könyvben van, vagy csak ezen alapul, de röviden: van egy bejövőd, oda megy minden papír, tennivanló, és van 12 hónap-mappád, és 31 nap mappád. A bejövőt kell kiüríteni minden nap, hogy a megfelelő hónaphoz kerüljön, ha az aktuálisban vagy, akkor az adott naphoz, huss, nincs kupi, csak előveszed az aznapot, és csinálod. Nem rossz, nem rossz, már dolgozom a Filofaxos saját megoldásomon. Nem lesz benne 31 nap, az tuti :)
Naszóval, erre a cikkre keveredtem: http://www.43folders.com/2004/09/08/getting-started-with-getting-things-done - hogyan is kezd el ezt az egészet. Aszongya, hogy ez a módszer nagyon jó geekeknek, mert ilyenek a geek-ek:

  • geeks are often disorganized or have a twisted skein of attention-deficit issues
  • geeks love assessing, classifying, and defining the objects in their world
  • geeks crave actionable items and roll their eyes at “mission statements” and lofty management patois
  • geeks like things that work with technology-agnostic and lofi tools
  • geeks like frameworks but tend to ignore rules
  • geeks are unusually open to change (if it can be demonstrated towork better than what they’re currently using)
  • geeks like fixing things on their own terms
  • geeks have too many projects and lots and lots of stuff
Rövidítve magyarul:
  • rendezetlenek, és figyelemzavarosak
  • szeretnek mindent kategorizálni, óje!
  • szeretik a megtehető dolgokat, és a szemüket forgatják az olyasmiktől, mint "küldetésnyilatkozat" - ugye? neszesemmi fogd meg jól. :P
  • najó, ez nem én vagyok
  • szeretik a kereteket, de gyakran ignorálják a szabályokat, haha :)
  • nyitottak a változásokra
  • szeretik a saját módjukon megjavítani a solgokat
  • túl sok projektjük van, és egy csomó minden tennivalójuk.
Na, szóval én gyík vagyok :P

Read more...

Szétborult nap

>> 2014. november 6., csütörtök

Az volt tegnap. Olyan fejfájással ébredtem, hogy csoda, már reggel tudtam, hogy ennek a napnak lőttek! Általában nem okoz nehézséget, hogy a reggeli kávémhoz fogyasztott fészbúkozást abbahagyjam időben, menjek tusolni, készülődni, ha minden jól megy, 8-kor, mikor mindenki elhagyta a fedélzetet, én is kész legyek, és leüljek az asztalhoz dolgozni. Nade tegnap! Csak ültem a kanapén és sajnáltam magam. Ugyan később összekészültem, valahogy mindent csináltam, csak nem dolgoztam. Vajon érdemes-e ilyenkor küzdeni az embernek magával? Még nem jöttem rá. Igazából jó lenne annyira kézben tartani a dolgokat, hogy egy ilyen napon mondhassam magamnak: leülök kötök-olvasok, és kész passz. Végül abban egyeztem meg magammal, hogy dolgozok 1 órát, és utána mozizok egy rész valamit, ez erőt adott az elkezdésre, olyannyira, hogy nem egy órát dolgoztam, hanem be is fejeztem azt a feladatot. Utána moziztam, ebédet főztem és már meg is jöttek a lányok. Kis pihenés után pedig dolgoztam egy másik projekten. Nem tudom mennyit, akármennyit. És úgy döntöttem, hogy tojok a többire, nem idegelem magam, mit kéne még csinálni, fejem a homokban, azok nincsenek. De jó lenne elérni arra a szintre, hogy 1 nap 1-2 feladatnak szentelhessem magam!  A sok kis piszlicsáré izé kikészít. Tán egyszer legyilkolom a mögöttem osonkodó szörnyeket, és dolgozhatok nyugiban :) Hát ilyen szép napom volt tegnap, büszke vagyok a két elvégzett feladatra, estére elmúlt a fejfájás, ma meg már úszni is voltam, és tele vagyok tettvággyal (ilyenkor kell vigyázni, és nem szénné dolgozni magam, és huss kipukkadni.)

Read more...

A fontos és a nem fontos...

>> 2014. november 4., kedd

Az ADD-seknél alapvető probléma, hogy nem tudnak priorizálni. Minden fontos. Emiatt tudunk elterelődni és emiatt nagyon nehéz véghezvinni valamit. Elindulok a konyhába kávét főzni (fontos nem? nekem mindenképp). Taposok a morzsákon, marha idegesítő. Fel kéne seperni. Fontos, nem? Megkeresem a seprűt. Meglátom Dórit, aki még mindig egy szál semmiben bohóckodik a szobájában, elkésik az oviból! Fontos ráadogatni a ruhákat, nem? Oké, fel van öltözve. De én mit is csináltam??? Kb így zajlik minden. És persze, nabumm, ha nem sepertem össze vagy ittam kávét. De dolgozni így veszélyes. Megígérem, hogy MOST RÖGTÖN küldök egy levelet, ilyen-olyan infóval. Levelező megnyit, jé, kaptam egy érdekes levelet. Elolvasom, van benne egy link, azt is megnézem. Tutimindjártküldöm elmaradt. És sosem jut többé eszembe. Vagy hajnali 4-kor, 3 hét múlva. Hogyénmekkoraegybunkóvagyok....

Erre van a szervezett teendő lista. Első verzióban készítettem havi, heti tervet, ami azon van, arra kell koncentrálni, slusszpassz. Aztán van napi terv, amin első körben időbeosztást is csináltam, ez nem működött, mert fogalmam sincs, mire mennyi idő kell. (Ez is egy komoly issue az ADD-nél, egyszerűen nem érezzük az időt. Olvasok egy könyvet, pont ez következik most, hátha tanulok valamit :D) Úgyhogy új napi szervezőt készítettem.


Mivel vizuális tapus vagyok, ez sokkal jobban működik (egyelőre úgy látom, aztán ki tudja). Az a spirál, ami persze jól nincs teljesen kitöltve, jelenti a napot, színekkel jelölöm, mikor mi van. A két doboz a teendőlista délelőttre és délutánra. A délelőtti üres, mert dógomvolt. A három szín ötletét is a könyvből loptam. Ott kicsit máshogy volt, de mindegy. Piros amit ma meg KELL csinálni. Narancs a nagyon ajánlatos, a sárga amit jó lenne. Persze, mivel én kicsi dolgokat is felírok, a narancsban is vannak néha muszájosak... De a sorrend elvileg: ha kész a piros, jöhetnek a narancsok, és aztán a sárgák.

Namost, amiért billentyűzetet ragadtam: Minden kész, kivéve a legelső piros :D

Read more...

Kemény

>> 2014. október 23., csütörtök

egy új rendszert kialakítani. Az első szabály: írj fel mindent. MINDENT! Ami csak eszedbe jut. De ugye a rendszer még nincs kész, akkor meg hova, hogy el ne tűnjön. Akkor legalább valami hozzávetőleges, átmeneti akármiket csináljon az ember, amíg szépen ki nem alakul, és sorra nem kerül az izé rendes elkészítése. Ma eddig kb csak mindent felírtam. Nade mikor fogok dolgozni? Nem tudom, hogy mikor lesz önműködő a rendszer, de akkor nagyon jó lesz, az tuti.
Most már vannak nekem olyan elválasztóim a projektlapoknál, hogy ma, a héten, a jövő héten, a hónapban, egyszer majd. És a projektlapokat ide lehet lefűzni. A hátuljukra lehet ragasztgatni post it-eket, ha eszembe jut pl, hogy a jövő héten x dolgot feltétlen meg kell csinálni... További fejlesztési ötleteim is vannak: a nagyobb volumenű projektek feladatlistáját kihajthatósra nyomtatni, és akkor minden hozzá tartozó ötletet, jegyzetet be lehet ebbe hajtani. Lehetne, hogy a nap vagy 100 órából álljon? Vagy mondjuk egy jótündér a kívánságaimat rögtön megvalósítsa?

Read more...

Amikor kevés az idő és sok a teendő

>> 2014. október 22., szerda

Ijesztő egy állapot, az ember túlterheltnek érzi magát. Ma van az a nap, amikor nem fogok időbeosztást csinálni, hanem teljesen más stratégiát alkalmazok. Mivel nehéz bejósolni, hogy a sok apró teendő mennyi időt vesz igénybe, nagy lenne az esélye, hogy rosszul lövöm be, és frusztrált leszek, hogy mennyi mindent nem csináltam meg. Ma todo listával dolgozom. Két fele van: hagytam 5 helyet, ahova felírom azokat, amiket mindenképp meg kell csinálni, ha esik, ha fúj. Esni nem esik ugyan, de fúj. És felírom a további teendőket is. Erre még nincs szép teplatem, ezért színes post-it-et használtam a fontosaknak. Milyen takarékos vagyok, még csak 4 item van rajta. Még nem néztem át a tegnapi jegyzeteim, tán ezért. Már odakészítettem egy második post-itet. Ha az elsőt kivégeztem, arra írok a jobb oldaliak közül újabb ötöt, és haladok azzal. Ennyi.


Read more...

Tervezz reálisan!

>> 2014. október 21., kedd

Az alvás, pontosabban a felébredés komoly problémákat okoz nekem. Hajnalban bekapcsol az agyam, és elkezd pörögni. Annak ellenére, hogy nem aludtam ki még magam, felébredek. Ami krónikus kialvatlansághoz vezet. Állandóan szédelgek, és azon túl, hogy így élni nem kellemes, nem is túl hatékony: vagyis lassabban haladok a dolgaimmal. Az elmúlt hetekben kezdtem a napi tervezést bevezetni. Sok apró elintézendő van, rettenetesen nyomasztó! Sok olyat is beírtam, ami teljesen reálisnak látszott (hisz csak 5 perc...), és mégsem jutottam a végére. Mert itt egy kis csúszás, hol ott. Hiába nem tervezi be az ember, hogy benéz a FB, csak benéz. Rettenesen oda kell figyelni, hogy kiválasszuk azt, hogy mi a fontos. A tényleg fontos. Tegnapra, mára úgy terveztem, hogy tudom, EZ az elsődleges. Amíg nincs kész, nincs más. Már persze nem 100%-ban szó szerint értve. Van ilyen, hogy felhívni ezt-azt, de nem nagyobb falat. Kicsit alakítottam a tervezés kinézetén is, igenis számít ez is! (Vajon tudok-e mobilról ide képet tölteni?)


Huhh, de nehéz egy szálon haladni. Szóval, amit MUSZÁJ megcsinálni, beírom (felhívni az orvost), a többi teendő megy a todo listára. És beírtam 1 óra todo listát a tervezőbe. Abban az egy órában megcsináltam, amennyit megcsináltam. Így nem nyomasztó, mert a tervezőben csak 1 darab feladat szerepel. Amikor meg csinálom, veszem az elsőt és kész, a többit letojom. A másik újítás: a házimunka blokk. Több szempontból fontos. A múlt héten itt volt anyósom, komolyan, mindent megcsinált a mosáson kívül. Még így is túlhajszoltnak éreztem magam. A házimunkát mindig olyan esetlegesen végeztem. Amióta volt a tervezés, konkrétan sehogy, hisz be volt írva, hogy most ezt-azt csinálom, hát a porszívózás nem volt beírva. Mivel mi ADD-sek úgyis hajlamosak vagyunk a túlfókuszálásra, és nehéz abbahagyni valamit - és utána milyen rohadt szarul tudom érezni magam, mert mennyi mindent elhanyagoltam miatta..., nagyon jó saját magunkat időzítővel leállítani. Vissza a házimunkához: Nyitottam egy post it-et, amire felírom, ha valami eszembe jut, hogy időszerű lenne megcsinálni (például már nagyon kéne port törölni a nappaliban...) Minden órában egy negyed órát dedikáltam a házimunkának. Fogom a felső elemet a listáról és csinálom 15 percig. Akkor is, ha nem lesz kész. Akkor félbehagyom, és megyek vissza a következő feladathoz. Majd folytatom 45 prec múlva... És hogy a család is érezze a dolgok súlyát, az előszobában levő táblára is elkezdtem apró feladatokat felírni, pár perceseket. Mindenkinek 1 dolgot választani kell onnan. Nem én mondom meg, mit, szabad a vásár. Sok kicsi sokra megy alapon tegnap máris sok minden történt. (Ilyesmik: kimosni a mosdót, kisikálni a tusolót, felporszívózni a fürdőszobát. Még Dóri is lelkesen takarított :)) És hogy visszakanyarodjak az elejére: tegnap is, ma is az órára ébredtem, ahelyett, hogy már korábban magamtól kiestem volna az ágyból. Hogy ezért-e vagy sem? A jövő majd megmutatja. Egyelőre bizakodok :)

Read more...

Tippek ADHD-soknak

>> 2014. október 18., szombat

Találtam egy nem tudományos, hanem személyes blogot, ami leginkább is papír alapú "szervező" használatáról szól, amolyan Filofax féléről, azért is kezdtem olvasni. Írója saját bavallása szerint ADHD-s. Az alábbi cikket muszáj kommentálnom! :) http://homemakersdaily.com/10-adhdadd-organizing-strategies-that-work-for-everyone/
Annyira bírom, amikor alá vannak húzva a saját kövtkeztetéseim...

1. írj mindent fel - a megfelelő helyre!!! Mert azt hiszed, hogy emlékezni fogsz, de nem.
Hozzátenném, hogy ki kell dolgozni egy rendszert, hogy legyen megfelelő helye mindennek, erre nekem jól működni látszik a Filofax. Csak ne hagynám kényelmi okok miatt itthon, hogy most úgysem kell. Sosem tudhatom. Régebben, amikor nem volt ennyire komplex az életem, volt egy spirálfüzetem, abba írtam mindnent, beérkezési sorrendbe, emlékezni valót, bevásárlólistát, stb, működött. Most már azért kicsit komplikáltabb.

2. Használj figyelmeztetőket. Már ami csipog és kiabál, hogy meg kell csinálnod.
Mosás, elmenés, gyereknek program, mindenre kell. Akár kettő is. Mert épp csinálok valamit, csipogott, jó, mindjárt megyek, csak befejezem, és mi történik? 2 perc múlva már el is felejtettem. Ami új tanács, nem alkalmaztam eddig: Használj figyelmeztetést arra is, hogy hagyj abba valamit! Mert a túlfókuszálás miatt annyira bele tudunk merülni valamibe, hogy minden másról elfelejtkezünk. Jó így dolgozni, mert az ember sokmindennel végez, vagyis azzal az egyvalamivel jól elhalad, de mi van a többivel? Amikor kijössz a transzból, rohadtul érzed magad. Visszatérsz az életbe, és pofáncsap a sokminen, amit nem csináltál meg, és realizálod, hogy már nem is fogod. Rettenesen frusztráló.

3. Hagyj magadnak cetliket. Ez milyen jó ötlet! Hajnalban a franc sem nézegeti a naptárját, mi kéne... Már gondolkodtam rajta, mi legyen az úszással, mert hajnalanta szeretnék menni, nem délután, de hajnalban leülök a géphez, olvasok, simán elfelejtkezem róla, hogy ma van a napja. Oké, post it, igyekszem nem elfelejteni :D

4. tedd oda a dolgokat, ahol szükséged van rá.
Ha vinnem kell magammal valamit, kikészítem az előszobába, lehetőség szerint az ajtókilincsre akasztom, vagy könnyen itthon marad. Az indulás olyan szintű figyelmi energiát kíván tőlem, ami már önmagában megterhelő - pláne, ha a gyerekek is jönnek. Figyelni, ki mit vett fel, volt-e pisilni, hol a kulcsom, megvan-e a tárcám, telefonom... RÉgebben volt az ajtón egy mitvigyek magammal ellenőrző cetli, lehet, újra be kéne vetni...

5. Listák post-it-re
de nem csak azok, ha megyek valahova, felírom a címet egy postitre, a Filofaxomba, mikor indulok igyekszem nem itthon hagyni :D

7. Legyen mindennek helye, és tegyél mindent oda.
Ezzel küzdök, de erősen... Hajlamosak vagyunk letenni a dolgokat, épp ahol vagyunk, ezért rengeteg időt pazarlunk el a dolgok keresésével. Ahh, milyen igaz, itt súlyosbítva egy egész családdal, ahol mindenki ezt csinálja. Én azt gondoltam, hogy ez a dolgok normális folyása, az embernek egyszerűen csak mindig rendet kell raknia. Lehet, hogy a normális családok nem így csinálják???

8. ellenőizz mindent duplán!

9. a napi terv legyen menedzselhető, legyen benne idő a pihenésre. Nos ja. Amit én tapasztalok, hogy pörgök, mint állat, tele vagyok energiával, és egy pillanat alatt jön a durr, és elfogyott. Képtelen vagyok onnantól BÁRMIRE. És mi van akkor az arra az időkre betárazott feladatokkal? Szoktam próbálkozni a velük való megküzdéssel, de többnyire nem megy. Szívás.

10. Viselj órát
Ez nem megy, utálom, zavar, meg elfelejtem leginkább is felvenni. Mondjuk mivel többnyire a gép előtt ülök, ott van óra, a konyhában van óra, a kocsiban van, annyira nem hiányzik. De igen, rám is jellemző: nem érzem az időt, annak a múlását. Ez tudományosan is ki lett vizsgálva :D A méreteket nagyon jól látom, az idő az valami misztikus dolog.

Ennyi volt a cikk, és a kommentek:
Nekünk extrán fontos a struktúra és a rutinok. Jajj, milyen igaz, hányszor panaszkodom, hogy milyen szar, hogy nem lehet betervezni, hogy így vagy úgy csinálom a dolgokat, mert mindig valami áthúzza az egészet. Menni kell mondjuk délelőtt orvoshoz. Az egyik nap itthon vagyunk délután, a másik nap program van. Amikor dolgoztam és minden napom ugyanúgy volt, valahogy több mindent intéztem el! Megvolt a rutin. Tudtam, hogy csak úgy moshatok, ha reggel beteszem, este kitergetem, este beteszem, reggel kiteregetem. Most igazából akármikor moshatok...

Read more...

  © Blogger template Webnolia by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP